A tihanyi remetebarlangot több néven is szokták említeni. például: Barlangkolostor, Barát-barlang, Barátcellák, Barát-lak, Remete-barlang, Tihanyi-remetebarlangok, Tihanyi-remetelakások, Tihanyi-remetelakok, Üreskő-barlang. De mindegyik esetében ugyanarról van szó.

Valójában ez nem barlang, hiszen a barlangok minden esetben természetes képződmények. Ezek viszont mesterséges üregek. A tihanyi “barlangkolostor” a Kárpát-medencében valamint egész Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt úgynevezett “remetetelep”.

Az üregek kutatásával sokan és sokszor foglalkoztak. Eredetükről, történetükről többféleképpen is írnak, így mi is ismertetünk pár változatot:
Az egyik:
Feltételezik, hogy a X-XI. századtól voltak lakottak és egy vallási remetetelepet alkottak. Kultikus használatuk egészen a XIV. század közepéig tarthatott. Valószínűsíthető, hogy a remetelakokat ortodox görög felekezetű, feltehetően I. András által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek vájták ki.

Mára már csak 3 db épségben megmaradt üregről szólnak a feljegyzések, pedig Eszterhás István 1983-ban még 7 üreget azonosított a szintén remetetelephez tartozó Leánylakásokkal együtt. 1737-ben Bél Mátyás körülbelül 10 db-ról írt, de eredeti számukat nem ismerjük az üregeknek.

- 1913-ban kényelmes feljáró utat készítettek hozzájuk.
- Ásatott az üregekben Dornyay Béla 1942-ben.
- Régészeti és geológiai feltárást végeztek 1984-ben, ekkor több csontváz is előkerült.
- Stabilizálták a meglévő cellákat és a sziklafalat 1994-ben.

Az biztos, hogy az úgynevezett suvadással ment végbe az üregek pusztulása. Hogy mikor történtek ezek, arról nem sok információnk van. Úgyvélik, hogy az 1300-as években lehetett egy nagyobb sziklaomlás, aminek következtében megszűnt az itteni egyházi élet. De többen, több dátumról is írnak az üregek pusztulásával kapcsolatosan.

Képek a tihanyi remetebarlangokról: